Lepketánc

“Mindent megtettek, hogy szétválasszanak minket, de mindhiába. Nem lehet szétválasztani a vért az erektől, sem a fát a törzsétől, sem a sót a tengertől.”

A legutóbbi bejegyzésem kedden írtam, és ha jól emlékszem, már csak ezt a hetet nem naplóztam. Ma nyugisabb napom van, így hát feltettem egy maszkot az arcomra, és nekifogok gépelni:

 

08.07.

Hétfőn dolgos napom volt. A délelőtt kénytelen kelletlen itthon nekifogtam a “házi irodám” rendezésének. A számlákat rendszereztem, a szerződéseket iktattam, meg hasonlók. Leegyszerűsítve: Káosz volt az íróasztalomon, most meg szép rend van!  Délután benn voltam az irodában, és egy új kinevezést is sikerült összehozzak. 17:00 kor kezdett a hóeleji értekezletünk, amin nagyon kevesen voltunk. Mindenesetre több hasznos info is elhangzott, valamint Nekem átadtak egy 1. helyezéses oklevelet. A központból küldték, mert a mi divíziónk Zóna Koordinátorai lettek az elsők az országos vetélkedőn.  Majd ősszel egy ajándékcsomagot is kapok még hozzá. Vicces, de nemrég beszéltük a munkatársnőmmel, hogy számára egy Oklevél nem jelent sokat. Az összeset amit kapott benn tartja az irodában. Kitettem az enyémet én is a “dicsőségfalra”. Az értekezlet után értem jött párom, és elmentünk egy vevőmhöz, aztán meg boltba valami vacsiért. Párom nagyon keveset eszik. Én is igyekszem diétázni, de az a baj, ha egész nap csak zöldséget meg gyümit eszek, estére irtó éhes vagyok. Mindenesetre hétfőn este melegszenyát sütöttünk, és összebújva olvastunk. Nagyon leköt a mostani könyvem, bár nem elsőnek olvasom el. Mikor régen olvastam, akkor elég összevissza haladtam vele. Kihoztam a könyvtárból a harmadik kötetetet, aztán a negyediket, utána az elsőt és másodikat, végül az 5.-6.-at. Most időrendben haladok, de kicsit az eleje elnyújtottnak hat ahhoz képest, hogy később milyen izgivé válik majd.

 

08.08.

Reggel együtt mentünk kedvesemmel dolgozni. Engem kitett az irodánál 7:15-kor, aztán suhant is tovább. Mivel csak 9-kor nyitunk, nekifogtam, hogy a raktárban rendet és tisztaságot varázsoljak. Irtóra eluralkodott az őskáosz. Évek óta lejárt brosik, el nem mosott, polcon hátradobott csészék, Sok-sok kiürült palack, és hasonló meglepik vártak, amiket nem részleteznék… Szaladt is gyorsan az idő míg dolgoztam. Fél 10-kor kaptam észbe, hoy jönnek a riportok, amiket meg kell szerkesszek és továbbítsak a koordiknak. Ezzel kb. fél1-ig el is voltam. Aztán persze a kérdések megválaszolása panaszok kezelése következett. Egyébként kb. senki nem jött be aznap, irtó csekély forgalom lévén olvashattam is volna, de jobb az elővigyázat, ezért blogot gépeltem, mert azt egy másodperc alatt le tudom tenni tálcára, ha valaki mégis betévedt volna. 16 után nem sokkal megérkezett értem párom. Persze megint mind a ketten jó éhesek voltunk. Előző nap megbeszéltük, hogy mivel mind a ketten időben végzünk, ezért együtt fogunk főzni. Csináltunk sült csirkecombot, meg csirkemellet és tartár mártást. Úgy estünk Neki, mint aki sosem evett még. Mondjuk nem is sokat ettünk aznap: én 2 müzliszeletet, egy banánt, egy almát és egy barackot, ő meg egy szendvicset. Miután teli lettünk, a szerelmem azt mondta, inna egy sört, de nem volt otthon. Aztán kérlelt, hogy menjek el vele a boltba. Mondta, hogy választhatok valamit magamnak(A gyerekeknek szoktuk ezt mondani, ha kajáért muszáj elmenni, de ők nem akarnak jönni)… Direkt kényelmetlen cipőben igyekeztem menni, mert tudtam, hogy így fáradtan este már nem akarok sok időt tölteni, azonban így fáradtan este, mindig elkezdünk bolyongani meg nézelődni, úgy, hogy nem is akarunk semmit venni(ez esetben csak a sört) Végül teljesen jó volt, nézelődtünk, bohóckodtunk, sokat nevettünk, szerintem tiszta zizinek néztek minket. Mivel választhattam valamit, de meg volt szabva, hogy 3000ft alatt, így több dolgot is tudtam a keretben választani. Vettem a lányoknak Csőrikés sebtapaszt, vidám matricákat  és  Alizomnak egy csinos pólót (Aztán szólt párom, hogy ez nem jó, mert magamnak nem is veszek semmit) Végül én is választottam: Egy nagyon szép selymes anyagú kimonót(Párom szerint szexi, szerintem meg praktikus, mert a melegben nem szívesen bújik köntösbe az ember lánya, de vannak esetek, amikor mégis magadra kapnál valamit) Este filmeztünk, a Vonzások és állatságok című filmet néztük meg. Én szeretem, már többször is láttam. Nincs valami eget rengető mondandója, egy egyszerű és könnyed romantikus film, amiben helyt kap az állatszeretet és a barátság jellemformáló ereje is. Ajánlottam is azonnal egyik barátnőmnek. Régen találkoztunk csak úgy kettesben, már eléggé hiányzik. Na majd talán szeptemberben elmegyek hozzá. Meg még itt van az augusztus is, bár konkrét időpontot még nem tudtunk egyeztetni.

 

08.09.

Szerdán tudtam, hogy tréninget tartok egészen este 7-ig, ezért nem volt kedvem, már negyed 8-ra bemenni dolgozni, így nem párommal indultam. Itthon sem csináltam semmi különöset, csak felkeltem, felöltöztem, sminkeltem, mostam, meg ilyesmik… 9-re mikorra munkahelyi barátnőm is ment, azért én is beértem. Elmentünk a postára, aztán gép előtt ültem. Egy netes-céges játékon megosztottam előző nap egy ötletet, amivel nyertem egy szempillaspirált, ezért gondoltam, jó lenne kidolgozni azt a tervet és megvalósítani is. Ezzel el is voltam egy ideig, majd délben elmentem ezzel és a tréninggel kapcsolatosan nyomtatni anyagot. Délután már voltunk benn 4-en, ám vevő szinte senki… Hoztak a csajok fagyit és kicsit dumálgattunk. Ki hinné, de a nyugisabb napok fárasztóbbak, mint mikor pörgés van… Mivel volt időm, átléptem egy boltba is, mert vennem kellett ajándékot egyik barátnőm kislányának névnapjára. Az én gyerkőceim is kaptak egy autós napellenzőt. Remélem tetszik majd nekik és hasznos lesz a jövőheti nyaraláson. 16-kor a többiek hazamentek, én meg előkészültem a tréningemre. Megint elég kevesen voltunk, bár ez engem nem zavar, ha legalább a résztvevők aktívak és hasznosnak találják amit mondok. Kicsit 19 előtt végeztem, és még kivittem a szemetet, összepakoltam és felmostam. Szerelmem kicsit sokkolt, mikor elmesélte, hogy még múlthét hétfőn bicajjal ment ki reggel az állomásra amikor ment az autóért, ám csak rá 9 napra jutott eszébe, hogy ott hagyta lezáratlanul a bicaját… Természetesen elvitte valaki. Nem hiszem, hogy feljelentést tenni lenne értelme, így arra keresztet vethet.. Néha egy másodpercre agyvérzést kapok attól, hogy milyen szétszórt, másfelől viszont ahogy tegnapelőtt is írtam, borzalmasan le van terhelve a munkahelyén, ezért csak mosolyogva nyugtázom, hogy ez így alakult. Egyébként is vallom, hogy ami már megtörtént, azon kár idegeskedni, mert attól az idő nem forog vissza, menni kell tovább, és csak magamnak ártok, ha leragadok a múltbeli kellemetlenségeknél.

Másik dolog is volt ami miatt bőghettem, toporzékolhattam volna, ám az előbbi jó tanácsra hallgatva, csak elfogadtam, hogy ez van, és inkább a megoldás felé kormányzom a sorsom. Ugyanis a szerelmem, aki már alig várta, hogy augusztusban kapjon egy kis szabit, nyaralhasson, Velem és a Gyerekekkel lehessen, valamint készüljünk vidáman a suli és ovi kezdésére, tegnap tudta meg, hogy a már márciusban beígért tuti szabiját elvették tőle. Augusztus 20 után készülődik egy távolban végzendő munkára, aztán 28-án el is megy és majd csak szeptember 24-én tud hazajönni. Jó húzós időszak következik megint. A gyerekeket nagyon sajnálom, mert tuti hiányolni fogják az életünkből. Azonban én biztos kemény leszek, és átvészelem megint csak, az egyedül álló dolgozó anyukák mindennapjait. Némi koordinációt biztos fog igényelni egyik másik nap, de túléljük. És végre valahára a címadó idézethez eljutva: A szerelmünk erősebb mint valaha, s annyira okés minden, hogy semmi okom az aggodalomra, hogy milyen módon távolodhatunk el egymástól a távolság miatt, mert lelkileg nem fogunk. Itt van benn a szívemben… (Na ez jó nyálas lett… sebaj, kell ilyen is néha) Mielőtt elmenne, bizonyára azért ő is igyekszik megerősíteni engem. Tegnap este olvasni volt kedvem, ő meg közben tetőtől talpig átmasszírozott. Szinte a hét minden napján megteszi ezt, már olyan hidratált a bőröm, hogy csak na!:) És ha szerencsém van, az indulás előtt még egy zongora estet is összehoz. Nagyon szeretném már! Imádom a zongorát, és ha ő egy fini vacsit készít nekem, majd elkápráztat a művészi játékával, tuti belehabarodok még ennél is jobban… már ha ez lehetséges egyáltalán.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!